A szakéról sokan – tévesen – még mindig azt gondolják, hogy rizspálinka, és félve kóstolják meg. Valójában egy rizs erjesztéséből nyert alkoholos ital, ami készítés technológiában a sörhöz hasonlít, ugyanakkor komplexitásában és kóstolását tekintve sokkal inkább a borhoz áll közel. Összegyűjtöttünk 6 izgalmas tényt, hogy kicsit közelebb kerülj ehhez a különleges japán italhoz.
1. Minden a rizzsel kezdődik
A hozzávalókat tekintve mindössze 3 dolog szükséges a szaké előállításához: víz, rizs és kódzsi, ez utóbbi rizs és egy speciális élesztőgomba keveréke.
Ahogy a bornak a szőlő, úgy a szakénak a rizs az alapanyaga, méghozzá a sakamai fajta, ami hosszabb, kevesebb proteint tartalmaz és lágyabb, mint az asztali rizs. Ma Japánban 95 féle rizst tartanak számon, amelyből szaké készülhet, de igazából ezek közül csak néhányat használnak erre a célra.
2. A legrégebbi ital a Földön
Többezer éves történelmével a szaké az egyik legrégebbi ismert ital a történelemben. A történészek 6800 évesre becsülik, de a római kor idejére datáljuk, mert bizonyíthatóan ekkor vált dominánssá a rizstermelés Japánban. A mai technológia a buddhista papok tudásából gyökerezik, ami mindig meghaladta a korát. Már az i.e. II. századból is találunk feljegyzéseket a japán alkoholos italra vonatkozólag.
3. A főzőmester ma is nagy tiszteletnek örvendő pozíció
A mester (japánul Töji) nemcsak az élesztő kiválasztásáért (ez az egyik legmeghatározóbb a szaké majdani ízében), de a csapata összetartásáért is felel. Utóbbi kifejezetten a hosszú, dolgos téli időszakban nehéz, amikor a tradicionális főzőkben szinte összeköltöznek az alkalmazottak, hogy óránként többször is ellenőrizni tudják az italkészítés folyamatát. Ahol még ma sincs gépesítés az üzemben, ott egy munkás jó eséllyel nem találkozik a családjával október és április között!
4. Független nők itala
A Töji független nőt jelent, ami jelzi, hogy a szaké főzés mestersége valaha a nőké volt. A férfiak a szaké készítését a XVI-XVII. században vették át. A japán nők szép bőrét gyakran a szakénak tulajdonítják, az ital ismert bőrfehérítő hatása miatt. Léteznek kifejezetten nőknek fejlesztett változatok is, ilyen például az 1743-ban alapított, Japánban piacvezető márka, a Hakutsuru egyik terméke, amelyet Sayurinak, azaz Kicsi liliomnak kereszteltek.
5. Az összetartozás szimbóluma
Ahogy a Hakutsuru szlogenje („Az örök barátságra”) is jelzi, ezt az italt nem egyedül isszák a japánok. Sőt, illetlenség szakét a saját poharunkba tölteni! Szinte minden ünnepen, családi vagy baráti összejövetelen ez kerül a poharakba, de még az esküvői fogadalomnak is része a szigorú szabályok szerint történő szaké elfogyasztása.
6. A legjobban a megfelelő ételhez párosítva élvezhető
Dr. Nishimura Akira szaké-szakértő szerint egy jó szaké-étel párosítás sikerénél 70%-ot nyom a latba, hogy megtalálható-e az egyensúly az ital és étel ízintenzitása között. A harmonikus harmadik íz elérése után a második fontos feladata a szakénak az öblítés, vagyis hogy átkötő legyen két fogás között, tehát már a következő íznek készítse elő az ízlelőbimbóinkat.
Ha kedvet kaptál a kóstoláshoz, irány a Mr. Sushi, ahol az isteni sushik mellett kiváló japán italokkal is várunk!
forrás: gastroguide.hu